Baj van. Tegnap történt valami, amit nem tudok feldolgozni. Valami, ami zavar, valami, ami nem jó és én nem tudok vele mit kezdeni. Megzavarta a rendszeremet. Megzavarta a ritmusomat, és most itt vagyok, kibillent egyensúllyal és nem tudom ellátni a kötelességeimet...

Kötelesség?.. Fúj, micsoda szó! Hiszen senki, senki nem kötelez... csak én magamagamat. És akkor ott vannak még az elvárások, hogy muszáj, hiszen "képes vagy rá", és nem engedhetem el, mert akkor kiesek az "államiból", és "azután már úgysem fogod befejezni", meg "nem fogsz elkezdeni egy másikat, mert már ahhoz késő van..."

És akkor ülök itt, és nem értem. Most akkor kinek kell döntenie? Nekem. Eddig tiszta. De akkor miért nem hagyják, hogy eldöntsem? "Ezt kell csinálnod, mert neked ez jó." Na itt már nem értem. Mi jó nekem? Igen, tudom, hogy képes vagyok rá, és tudom, hogy meg tudom tanulni, de akkor miért nem hagynak hogy a magam tempójában és eredményével készüljek a szerdára? És miért nem dönthetek én? Miért nem dönthetem el, hogy mi a jó nekem? Én érzem. Én vagyok benne. És ha nem hagyod, hogy én csináljam az én felelősségemre, akkor azt fogom érezni, hogy bántasz. És az nem lesz jó egyikünknek sem.